Sokan azt hiszik, egy jó kapcsolat azt jelenti, hogy többé nem kell magadon dolgoznod.
Hogy innentől „boldogan élünk, míg meg nem halunk”.
Valójában pont fordítva van.
A megfelelő ember nem az, aki soha nem aktivál benned régi sebeket.
Hanem az, aki hajlandó veled végigmenni ezeken.
Aki felismeri, hogy az igazi gyógyulás néha totál káosz, és azt mondja:
„Én szabadon választom és vállalom VELED ezt az utat.”
A megfelelő kapcsolat elég biztonságot teremt ahhoz, hogy végre lehetővé váljon a legmélyebb gyógyulásod. Olyan dolgok is felszínre jöhessenek, amik az egyedüllétben soha.
Egy kapcsolatban nem kiegészítjük egymást. Felfedezzük egymást a másik tükrében. Olyan részeim bukkannak elő, melyek létezéséről sem tudtam.
Egy kapcsolat elején minden varázslatos. Egymás felfedezése nagy magasságokba röpít, szabadon áramlik a vágy, a szenvedély, a tűz.
De aztán pár hónappal később, amikor már eldöntitek, hogy ez tényleg AZ, és el akartok köteleződni – valami megváltozik.
A kötődési mintáitok aktiválódnak. Ennek minden triggerével, nyomógombjával együtt.
Szinte mindegy, hogy eddig mennyi önismereti munkán vagy túl …. akkor is felszínre jön.
Egyedül könnyű biztonságban lenni.
Egyedül könnyű azt hinni, hogy ’Ó! Én már meggyógyultam!’, amikor nincs ott egy társ, hogy tükröt tartson.
De valójában két életet összerakni, célokat, álmokat összeszőni brutálisan komplex dolog.
És szinte mindenkinek van gyógyulnivalója.
A kapcsolati sebeinket csak kapcsolatban tudjuk gyógyítani.
Ehhez az kell, hogy az új kapcsolatban másképp tudjam csinálni, más tapasztalatot szerezzek. Ez az, ami gyógyít! Hogy nap mint nap egy új, valóságos, egyre egészségesebb mintázattal tudok kapcsolódni.
Éppen ezért a hosszútávú siker egyik mértéke, hogy a pár hajlandó-e dolgozni a sebződéseivel.
A siker nem az együtt töltött évek számában mérhető.
Hiszen párok élhetnek együtt évtizedeken át úgy, hogy alig beszélnek egymással, a szex és a szeretet pedig már régen elhalványult.
Nem. A siker — legalábbis egy tudatos kapcsolat nézőpontjából — abban mutatkozik meg, hogy képesek vagyunk tovább fejlődni a kapcsolódásban, és tágulni a szeretetben
Ez csak TUDATOS döntéssel lehet. Csak munkával lehet. Odafigyeléssel lehet. Szeretettel lehet.
Magától sosem történik meg.
